Konrád Adenauer, volt német szövetségi kancellár, gyakorló keresztény, az unió másik atyja pedig így fogalmazott: "Kereszténynek lenni valami nagyon hatalmas, olyan valami, ami nagyon nehéz… Erőfeszítéseinkkel igyekszünk keresztényként élni, és ezen az úton haladva szeretnénk lassan a tökéletesség egyre magasabb fokait elérni. " Hol vagyunk ma, 2019-ben ezektől a gondolatoktól? Hol vagyunk a kereszténység folytonos védelmétől, a tökéletesség egyre magasabb fokára törekvéstől? Pedig komolyan kellene venni gondolataikat, mert saját jól felfogott védelmünk és megmaradásunk ezt kívánja. Vajon mit tehetünk túlélésünk érdekében? Legegyszerűbben azt, hogy értékeinket, történelmünket és azokat a hőseinket, akik a kereszténység és a magyarság fennmaradásáért tettek is valamit, megbecsüljük, emlékezünk rájuk, és megmentjük a déli harangszót a jövő számára. Igen, visszatérek a harangszóhoz, mert úgy tűnik, ez a csodás hang az a hatalom, amely mágikus képességével évszázadokat köt össze, és hirdeti azt az erőt, amit a keresztény magyarság képvisel.
Miért szól a harang? – A déli harangszó története 2 1456. július 22-én a Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira. A győzelem 555. évfordulója alkalmából az Országgyűlés 2011. július 4-én e napot a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította. Igaz-e, hogy délben a harangok Hunyadi János 1456-os nándorfehérvári győzelmének emlékére szólnak? 1453. május 29-én az oszmánok alig 21 éves uralkodója, II. Mehmed (1451–1481) elfoglalta Konstantinápolyt, a Bizánci Birodalom fővárosát, a "városok városát". Az ifjú uralkodó felvette a Hódító melléknevet, és a várost hamarosan birodalma fővárosává tette – szimbolikusan is kifejezve politikai ambícióit: ő a bizánci császárok örököse, aki igényt formál azok hajdani világuralmára. Európa alig ébredt fel a döbbenetből, amikor Mehmed szultán félelmetes serege 1456-ban Magyarország ellen, a térség egyetlen számottevő hatalma, az oszmánok régi balkáni riválisa ellen indult. III.
Vagyis amit ma játszunk nemzeti és más ünnepeinken, egy áthangszerelt, módosított változat, amely sem ritmusában, sem egyes hangszerelési megoldásaiban nem azonos Erkel zenéjével. Úgy vélem, az elmúlt kilenc év magyar eredményei alapján eljött az ideje, hogy felemeljük a fejünket, és bizakodóan ünnepeljünk. Ideje, hogy a századik évforduló alkalmából megüzenjük a kétkedőknek, a minket támadóknak régi-új, de eredeti himnuszunkkal, hogy keresztény nemzetünk él és élni fog. Erkel magyar módra fémesen csengő harangszava hirdesse szerte a világon: a magyarok többé nem gyászolnak. A harangszó összeköti évszázadainkat, és egybeforrasztja a magyar nemzet elszakított részeit és tagjait. Végérvényesen.
Száz rejtély a magyar történelemből - Bencze László, Czeizel Endre, Farkas Jenő, Erpel, Fritz, Petrovics István, Sipos Levente, Tóth Sándor László - Régikönyvek webáruház Ajánlja ismerőseinek is! Számtalan rejtély maradt megoldatlanul a magyar történelem zivataros évszázadaiban. Kutatók gyakran egy élet munkáját áldozzák annak, hogy egyetlen homályba rejtőző titokra fényt derítsenek. Kinek a fantáziáját ne mozgatnák meg az olyan kérdések, mint pl: Miért követtek el merényletet első királyunk ellen? Hogyan lett Szent László Új-Anglia királya? Mit csinált II. Endre a Szentföldön? Árpád-házi volt-e az utolsó Árpád-házi király? Miért szól délben a harang? Miért nem vett részt Szapolyai János a mohácsi csatában? Középiskolások, egyetemisták tanulmányaik során haszonnal, a történelem iránt érdeklődők pedig nagy élvezettel forgathatják ezt az olvasmányos, gazdagon illusztrált könyvet. Kiadó: Gesta Könyvkiadó Kiadás éve: 1999 Kiadás helye: Budapest Nyomda: Alföldi Nyomda Rt. ISBN: 9638229209 Kötés típusa: fűzött kemény papír Terjedelem: 210 Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 20.
[2] Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben a Mittag című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ The astronomical basis of timekeeping, ↑ Szűcs Jenő: Miért szól délben a harang?, Források [ szerkesztés] Az időmérés, csillagászati korrekciók, További információk [ szerkesztés] Nézd meg a Dél címszót a Wikiszótárban! m v sz Napszakok Hajnal • Reggel • Délelőtt • Dél • Délután • Szürkület • Este • Éjszaka • Éjfél Nemzetközi katalógusok WorldCat LCCN: sh85092382 GND: 4567283-0 Kultúraportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Kategóriák Válassz kategóriát az egyszerűbb böngészéshez!
– Azok nagyobb költségvetéssel dolgoznak, mint amennyi nekünk kell, de a sorozatok nagy részét érdekes módon itt, Magyarországon forgatják. Egyórányi anyagot hat-hétmillió dollárból állítanak elő, a Trónok harcának egy-egy epizódja 15 millió dollárba kerül. Azt, hogy a Hunyadi-sorozatnak mekkora költségvetés kell, leginkább a forgatókönyv szabja meg, de nem sokkal kevesebb, mint az előbb említettek. Talán ötmillió dollárból meg lehetne csinálni, de félmillió dollárból biztos, hogy nem, és nem is érdemes. A magyar történelem ezen dicsőséges korszakáról méltó, szép kiállítású sorozatot szeretnénk készíteni, amely megfelelően adja vissza Bán Mór regényeinek színes, fordulatos világát. – A magyar államnál próbálkoztak már? – A Magyar Nemzeti Filmalap csak mozifilmeket támogathat. Jelen pillanatban a tévésorozat-gyártásnak nincs intézményesített műhelye, sem kialakult rendszere Magyarországon. Azt viszont tudom, hogy a filmalap is készít egy hasonló filmet, de az máshol aligha lesz forgalmazható.
100 rejtély a magyar történelemből Hidden Content Give reaction or reply to this topic to see the hidden content. Számtalan rejtély maradt megoldatlanul a magyar történelem zivataros évszázadaiban. Kutatók gyakran egy élet munkáját áldozzák annak, hogy egyetlen homályba rejtőző titokra fényt derítsenek. Kinek a fantáziáját ne mozgatnák meg az olyan kérdések, mint pl: Miért követtek el merényletet első királyunk ellen? Hogyan lett Szent László Új-Anglia királya? Mit csinált II. Endre a Szentföldön? Árpád-házi volt-e az utolsó Árpád-házi király? Miért szól délben a harang? Miért nem vett részt Szapolyai János a mohácsi csatában? Középiskolások, egyetemisták tanulmányaik során haszonnal, a történelem iránt érdeklődők pedig nagy élvezettel forgathatják ezt az olvasmányos, gazdagon illusztrált könyvet. pdf 82mb Give reaction or reply to this topic to see the hidden content.
A keresztesek azonban soha nem találkoztak a Hódító seregével. Azokat Hunyadi János, Magyarország főkapitánya és a hetvenéves itáliai ferences szerzetes, Kapisztrán János (Giovanni da Capestrano), valamint az általuk toborzott zsoldosok és a környék felkelt keresztesei, parasztok, kézművesek, szegény emberek állították meg Nándorfehérvár falainál 1456 júliusában. A Konstantinápolyt meghódító szultánra az utolsó összecsapás napján, július 22-én Hunyadiék súlyos vereséget mértek. Sokan az ima erejének tulajdonították, hogy a túlerőben lévő oszmán hódítók ellen a Hunyadi János és Kapisztrán János által vezetett sereg győzelmet aratott. A pápai rendelkezésnek és Hunyadiék győzelmének híre közel egy időben érkezett meg Budára és Bécsbe. Így nem véletlen, hogy a déli harangszó mindennapossá váló gyakorlata rövidesen átértelmeződött, és a köztudatban ma már inkább a győzelem emlékeként él. Igaz, maga a pápa, amikor augusztus 6-án, az Úr színeváltozásának napján értesült a győzelemről, elrendelte, hogy e napot az egész kereszténység ünnepként tisztelje.