Részleges hasonulás Két egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik csupán egyetlen képzési mozzanat tekintetében hasonlítja magához a másikat. Általában az egymás mellé került mássalhangzók közül zöngésség szerint az első fog hasonulni a másodikhoz, tehát az első mássalhangzó a rákövetkező mássalhangzó zöngésségének fog megfelelni. Zöngésség szerinti -> ezt írásban nem jelöljük Zöngéssé válás: pl. : népdal, versben Zöngétlenné válás: pl. : dobszó, vízpont Képzés helye szerinti: p, b ajakhang előtt álló "n" hangot "m"-nek ejtjük. pl. : színpad, különben, szénpor Teljes hasonulás Ha két egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik teljesen magához hasonítja a másikat, vagyis az egymás mellé került hangot azonosság válnak. A teljes hasonulás kétféleképpen jelenthet meg: írásban jelölt és írásban jelöletlen módon. Írásban jelölt: pl. : széppé, virággal (-vá, -vé, -val, -vel) Írásban jelöletlen: pl. : anyja, bátyja, éljen Összeolvadás Két különböző mássalhangzó egy harmadik hosszú mássalhangzóvá olvad össze.
Melyik hangtörvény érvényesül? "kiejtett hang jelölése" THIS SET IS OFTEN IN FOLDERS WITH...
(I) jelölt teljes hasonulás történik például a -val, -vel, -vá, -vé toldalékos szavakban (II) jelöletlen teljes hasonulás történik például a következő szavakban: utca, éljen, anyja, beljebb, feljebb 2. Összeolvadás Összeolvadás akkor következik be, ha két szomszédos mássalhangzó egy harmadikká alakul át. Például: kínja, látja, fonja, adja, tudsz, látsz, tanítson, tiltsa. Általában jelöletlen, kivétel például: fuss=fut+j. ) 3. Rövidülés Akkor következik be, ha egy hosszú és egy rövid mássalhangzó kerül egymásmellé: ekkor a hosszút röviden ejtjük. Például: hallgat, jobbra, verssor, párttitkár. 4. Mássalhangzó-kivetés Ha három különböző mássalhangzó kerül egymás mellé, és ebből csak kettőt ejtünk ki. Például: pénzsóvár, mondta, tekintget. Reader Interactions