Kifejtette: azt tartaná a legjobbnak, ha a gázvezeték ügyét beemelnék a kelet-ukrajnai válság békés rendezéséről az úgynevezett normandiai formátumban – azaz Ukrajna, Németország, Franciaország és Oroszország részvételével – elkezdett tárgyalási folyamat témái közé. A négyes formációt pedig az energetikai kérdésekben ki kellene egészíteni az Egyesült Államokkal, és minél hamarabb meg kellene rendezni egy csúcstalálkozót – tette hozzá az ukrán elnök. Amerika nem ért egyet Berlinnel Az Északi Áramlat-2 a Németországot Oroszországgal közvetlenül összekötő – a Balti-tenger felszíne alatt futó – Északi Áramlat vezetékrendszer új vezetékpárja. A beruházást végző cég vezetőjének egy hétfői nyilatkozata szerint legkésőbb augusztusban elkészülnek a munkával. A német kormány kezdettől támogatta a beruházást, amelytől a földgázellátás biztonságának erősödését várja. A beruházás ellenzői, köztük a washingtoni vezetés attól tartanak, hogy inkább a moszkvai befolyás erősödhet Németországban, és a Kreml az eddiginél is nagyobb nyomás alá helyezheti Ukrajnát.
Tocqueville-t olvasva mindig újra és újra eszünkbe kell idéznünk, hogy brilliáns Amerika-elemzését a szerző 1835-ben vetette papírra. Olyan kérdésre keres választ, amely ma talán még időszerűbb, mint 1835-ben. Mitől működik jobban a demokrácia általában, illetve az amerikai demokrácia, mint más, különböző örökségektől terhes rendszerek? Két dolog különösen meglepő Tocqueville-nál: a gondolatmenet tisztasága és látszólagos egyszerűsége (az embernek mindig az az érzése, hogy erre maga is rájöhetett volna), és a szerző fényes pártatlansága. Tocquville, a francia nemesúr, az ancien régime gyermeke fejébe veszi, hogy összehasonlítja a francia és az angol politikai rendszert, s ezért 1821-ben elutazik – Amerikába, mert hite szerint itt tanulmányozhatja a demokráciát a legtisztább formában. Nem feltétlen híve a demokráciának, de kénytelen tudomásul venni, hogy jobban működik, s előbb-utóbb uralkodóvá válik a földön. Még azt is megjósolja, hogy két nagyhatalom lesz, az amerikai és az… ( tovább) A demokrácia Amerikában címmel is megjelent.
Ez a precedens nélküli helyzet az uniós intézmények nehézkes reakciójához vezetett, és a tagállamok alkottak stratégiákat a járvány leküzdésére. Nem zárható ki, hogy a hosszú távú, a gazdaság helyreállítását is magába foglaló munka során ugyanakkor az EU komoly segítséget jelenthet a tagállamok számára. Ennek kapcsán nem zárható ki az sem, hogy az uniós intézmények bővülő szerepvállalásával kell számolni. A járványhelyzet bebizonyította, hogy a nemzetállamok nélkülözhetetlenek, ugyanakkor az uniós szint képes lehet hatékonyan segíteni a nemzeteknek. Az EU révén meg lehet sokszorozni a tagállamok pénzügyi lehetőségeit, valamint a különböző nemzeti politikák összehangolásával olcsóbbá és hatékonyabbá tudják tenni a válságkezelést, illetve a hasonló kihívásokra való felkészülést. Megjegyzendő, hogy a járvány ideje alatt az uniós tagállamoknak a kisebbségek anyanyelvhasználati jogainak biztosítása során jócskán van hova fejlődni; márpedig ez fontos dolog: egy a koronavírus-járványhoz hasonló időszakban az anyanyelven való kommunikáció életet menthet.
Fábián Gábor; Egyetemi Ny., Buda 1841–1843 A demokrácia Amerikában. Válogatás; vál., utószó Kulcsár Kálmán, ford. Frémer Jusztina et al. ; Gondolat, Bp., 1983 (Politikai gondolkodók) ISBN 963-281-326-x Az amerikai demokrácia; tan. François Furet, ford. Ádám Péter et al., név- és tárgymutató Dombi Gábor; Európa, Bp., 1993 ISBN 963-07-5530-0 Külső hivatkozások [ szerkesztés] A mű angolul
Weöres Sándor 1913. június 22-én született Szombathelyen. Földbirtokos katonatiszt apa, Weöres Sándor és művelt polgárcsaládból való anya, Blaskovich Mária egyetlen gyermeke. Csöngén élt, gyermekkorától nagy műveltségű felnőttekkel érintkezett. A pápai evangélikus iskolában kezdte tanulmányait, majd 1919-től, amikor a családnak el kellet hagynia a várost, a csöngei evangélikus