Ez a kultúrtáj, amely az emberi tevékenység és a természeti környezet harmonikus kölcsönhatása révén alakult ki, s amelyet a már nyolc évezrede itt találkozó különböző kultúrák formáltak – kiemelkedő kultúrtörténeti, földművelés-gazdálkodástörténeti és néprajzi értékeket hordoz, illetve gazdag fürdőkultúrával és természetgyógyászattal rendelkezik. A táj települései természetesen tükrözik ezt a sokféleséget, ugyanakkor jellegzetes, erre a vidékre jellemző képet mutatnak régi borospincéikkel, nádtetős parasztházaikkal, templomaikkal és modern, de a tájba jól illeszkedő épületeikkel. E vidék egyik legfontosabb jövedelemforrása a turizmus, s nem csupán ámulatba ejtő szépségű tájegységi értékei miatt, hanem a vidéki közösségek kultúrája, az építészet, a kézműves tradíciók okán, továbbá történeti gasztronómiája, kitűnő borai és a lakosság vendégszeretete folytán, melyek egyaránt fontosak az itt élők, az ide látogató vendégek, turisták számára.
Folly Arborétum, Badacsonyörs Pincészet borkóstolóval, arborétum, tanösvény és ökojátszótér Badacsony tanúhegye mellett, az Örsi-hegy oldalában fekszik a Balaton-fe... Gasztrohegy, Badacsony 10 vendéglátóhely, 7 tematikus hétvégi gasztrokaland Badacsonyban Legszebb tanúhegyünk, a közvetlenül a tó partján álló Badacsony, jel... A Káli-medence legszebb tájain Barangolás a Balaton-felvidék tanúhegyei közt A Balaton-felvidék egyedi hangulatú tájegységét fedezzük fel autós túránk során, a jelle... Keress bennünket a Facebookon!
A Balaton-felvidéki kultúrtáj e kiemelt értékeket hordozó területeinek meghatározó, közös alapja a több millió éves földtörténeti múlt, amely vulkáni működéssel is együtt járó folyamataival és azok utóhatásaival (Pl. : gyógyhatású meleg-vizek és ásványvízforrások) hozta létre a változatos, mégis harmonikus egységet alkotó tájat. A területen megjelenő ember az őskortól napjainkig a földfelszín adottságaihoz alkalmazkodva használta, formálta ezt a tájat (mezőgazdaság, halászat, szőlőművelés, bazaltbányászat, (gyógy) fürdőkultúra), amely az itt élő népek – köztük kelták, rómaiak, szlávok és magyarok – által megvalósított kulturális és kommunikációs kölcsönhatások nyomán vált kiemelkedő jelentőségű kultúrtájjá. A "Balaton-felvidéki kultúrtáj" várományos helyszín a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén jelenleg 33 települést érint, melyet a 2015. június 2-án kihirdetésre került a "27/2015. (VI. 2. ) a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékéről" című MvM rendelet tartalmaz. A Balaton-felvidék térsége csupán egy kis pont a Világ térképén, de csodálatosan koncentrálva tartalmazza azt, amit elvárhatunk az emberiség kulturális öröksége szempontjából éppen egyedisége, természeti, épített és szociális értékei miatt e bámulatos szépségű vidéktől.
Balaton - általános természetföldrajzi adatok A Balaton Közép- és Nyugat-Európa legnagyobb sekély tava, amely hazánk nyugati részén, a Dunántúli-középhegység DK-i lábánál található. Földtörténeti keletkezését tekintve viszonylag "fiatal képződménynek" számít, kora 18-22 ezer évre becsülhető. A tó medencéje tektonikus hatásokra térben és időben szakaszosan, süllyedve alakult ki. Vízgyűjtő területének nagysága 5775 km2. Fő vízfolyása a Zala, amelynek vízgyűjtő területe, a teljes vízgyűjtő terület 45%-a. A tó vízfeleslegének levezetése a siófoki zsilip szabályozásával, a Sió-csatornán keresztül történik. Vízfelülete 600 km2, partvonalának hossza - beleértve a kikötőket és mólókat is - 235 km, víztömege 2 milliárd m3. Hossza 78 km, átlagos szélessége 7, 7 km, a legkisebb szélessége Tihanynál 1, 5 km, legnagyobb 12, 7 km Balatonvilágos és Balatonalmádi között. A Balaton átlagos vízmélysége 3, 3 m. A tó- és környéke hazánk legkiegyensúlyozottabb éghajlatú és időjárású területén fekszik. A napsütéses órák száma évente a 2000 órát is meghaladja.
Keletebbre találjuk a két csodálatos tájegységet, az egyre népszerűbb Káli-medencét és a páratlan szépségű Tapolcai-medencét. A különös hangulatot árasztó, festői Káli-medence az utóbbi években Magyarország egyik legvonzóbb üdülőhelyévé nőtte ki magát. A Balatontól nem messze fekvő mediterrán hangulatú medence takaros falvaival, nádfedeles házikóival, szőlőivel, dinamikusan fejlődő idegenforgalmi infrastruktúrájával a nyugalom szigete. A legszebb, legegységesebb falu Salföld, de Kővágóörs kitűnő vendéglátó helyeivel, Köveskál népszerű piacával is egyre népszerűbb. Nem kell geológusoknak lennünk, hogy élvezzük a Hegyestű félbevágott bazaltkúpját vagy bolyongjunk egyet valamelyik kőtengerben. A Tapolcai-medence szimpla látványa is megbizsergeti a turista lábát, egyedülálló, vulkáni tanúhegyek nyújtanak kitűnő célpontot. A legnépszerűbb a Badacsony, de a hasonló, koporsó formájú Szent György-hegy bazaltorgonáival, a várrommal koronázott Csobánc, a tökéletes kúp alakú Gulács vagy a szigligeti hegyek is kihagyhatatlan kirándulóhelyek.
A Balaton északi partja és a mögötte fekvő medencékkel, tanúhegyekkel tarkított változatos hátország Magyarország egyik legszebb és legnépszerűbb idegenforgalmi régiója. A víz, a hegyek, a szőlők, a történelmi emlékek tökéletes harmóniába érnek össze a különleges hangulatú vidéken. Portálunkon a Balatonfűzfőtől Szigligetig húzódó part és a Nagyvázsony-Káli- és Tapolcai-medence közti régió látnivalóit gyűjtjük össze. Az északi part legelegánsabb nyaralóhelye a divatos Balatonfüred, ahonnan nincs messze a természeti és történelmi látnivalókban bővelkedő Tihanyi-félsziget. Az ősi apátság, az egykori legendás visszhang, a girbe-gurba utcácskájú Ófalu, a gejzírkúpok, az egyedülálló környezet hazánk egyik legszebb tájának számít. Az északi part számos üdülőhelye felett őrködő hegyeken találunk káprázatos panorámájú kilátókat, az almádi, alsóörsi, csopaki, füredi vagy a révfülöpi kilátók mind megérnek egy kirándulást. A parttól beljebb a nagyvázsonyi Kinizsi-vár és a dörgicsei középkori templomromok a régmúlt gyönyörű emlékei.
A Balaton térség örökség-megőrzésének jövőbeni célja a Balaton-felvidéki kultúrtáj világörökségi várományos helyszín értékeinek védelme, a világgal való megismertetése a Világörökség helyszín cím elnyerése által. A Balaton-felvidék kultúrtáj világörökségi várományos helyszínről, és a várományos listára történő felkerülés részleteiről, előzményeiről az alábbi dokumentumból tájékozódhat: A "Balaton-felvidéki kultúrtáj" Világörökségi Várományos Helyszín a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén
A Bakony közelségének köszönhetően az ország legtisztább levegőjű területe. A víz hőmérséklete a tó sekély mélysége miatt gyorsan követi a levegő hőmérsékletét - érzékenyen reagál a hidrometeorológiai változásokra. A vízhőmérséklet sokévi átlaga 12, 4 oC. A víz hőmérséklete július hónapban a legmagasabb, nyaranta nem ritka a 23-25 oC-os vízhőmérséklet sem. A víz selymes, lágy oxigénben dús, kalcium-magnézium-hidrokarbonátos, a nyílt víz ivóvíz minőségű. A Balaton általában minden évben befagy, az állójeges napok számának sokévi átlaga 57 nap, az átlagos jégvastagság 20-25 cm, de előfordult már 70 cm-es jégvastagság is (1928-29 telén). A szélsebesség sokéves átlaga 2, 7 m/s. Ajánlott irodalom: Cholnoky Jenő: Balaton Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története (1055-2005) Vízfolyás a Tihanyi-szorosban A Balaton keleti és nyugati medencéjét a Tihanyi-szoros választja el egymástól. A két part (Tihany-rév és Szántód-rév) közötti távolság kb. 1, 1 km. Ha valamelyik medencében vihar van, akkor a szél okozta vízfelületi feszültség megnő és szinte kipréselődik a víz a medencéből, azaz erős áramlás indul meg másik medence irányába.