Az üzenet egy fizik ai közvetítő közegen, v agyis csatornán halad át, mely a kapcsolatot biztosítja a két fél között. Ez a közeg lehet például levegő, telefonkábel vagy papír. befogadó (vevő) az, akinek a feladó átadja az üzenetét. Ha a befogadó válaszol, akkor a szerepek felcserélődnek. A befogadónak a megértéshez dekódolnia, vagyis értelmeznie kell a küldött jeleket. Ehhez ismernie kell azt a jelrendszert, mellyel az üzenetet k ódolták, és megfelelő háttértudással, a feladóval közös előismeretekkel kell rendelkeznie az őket körülvevő valóságról. A közlésfolyamat mindig beszédhelyzetben történik, melyen az üzenetváltás fizikai körülményeit (hely, idő, kommunikáció alatt zajló cselekvések) értjük. Ez szükséges ahhoz, hogy kommunikáció jöhesse n létre a két fél között. A kommunikáció funkció i: A közlésfolyamatnak a be szélő szándék ától függően különböző funkc iói vannak. Ezek a beszéd során nem különülnek el: a megnyilatkozás céljától függ, hogy melyik funkció kerül előtérbe. 1. A tájékoztatás a beszédhelyzetre és a valóságra vonatkozó ismeretek átadása.
Az író célja az érzelmekre hatás és gondolkodásra késztetés. Nyílt levél: levélformában, ismert, fiktív személynek Olvasói levél: lapban olvasottal vélemény Kritika: műalkotásról készült bemutató ismertetés: ajánló módon recenzió: értékel és elemez is, tudományosan igazolt bírálat: részletes recenzió, elhelyezi a művet az alkotó munkásságában Tanulmány, monográfia –szaksajtó műfajai: Esszé: elmélyült irodalmi, tudományos, személyes hangvételű írás Rádiós műfajok: terjesztés szerint: országos, települési stb.
Kereskedelmi médiaszolgáltatók: Magántulajdonban vannak (általában cégek, cégcsoportok, részvénytársaságok kezében), magántőkéből, elsősorban reklámbevételekből működnek. Többnyire profitorientáltak, kínálatukat az határozza meg, mi tetszik a nézőknek, hallgatóknak, olvasóknak. Fő céljuk általában a magas nézettség, hallgatottság, olvasottság, hiszen ennek függvényében tudják értékesíteni a reklámidőt. (Vannak olyan kereskedelmi alapon működő médiumok is, ahol nem annyira a közvetlen anyagi profit, hanem bizonyos érdekkörök, csoportok, politikai pártok, nézetek népszerűsítése a cél. ) [1] Film- és médiafogalmak kisszótára, Korona Kiadó, Budapest, 2002., [2] Bagdikian, Ben H. : Az új médiamonopólium. Fordította: Müller Ákos. CompLex Kiadó, Budapest, 2012. 61. old.