Utoljára 1987-ben alakult ki összefüggő jégtakaró a Dunán, és a jégtörő hajók folyamatos munkája miatt valószínűtlen, hogy ismét sor kerülne rá. A mostanihoz hasonlóan sűrű jégzajlás nem példátlan, legfeljebb nem megszokott az évnek ebben a szakaszában. A Batthyány térről is könnyű észrevenni a Margit-híd felől érkező jégtörő hajót. A Széchenyi kategóriájának rekordere a hazai mezőnyben: az 1988 óta rendszerben álló hajó negyven méternél hosszabb, több mint 9 méter széles, a merülése 1, 70 méter, és közel nyolc méterre magasodik a vízszint fölé. A haladási iránnyal ellenkező folyásirány és a Dunán sűrűn zajló, esetenként 10-15 centiméter vastag jégtáblák nem zavarják. Kikötés közben a hajó finoman megrántja a stéget – látszik, hogy könnyedén magával ránthatná az egészet. Nem lesz ebből koronázás A jégtörő hajókat nem használják túl gyakran, legfeljebb négy-ötévente, akkor is többnyire a kikötőkben, ahol gyakrabban fagy be az állóvíz. A folyami jégzajlásban legfeljebb öt-hétévente vetik be a Széchenyit, de jelenleg négy jégtörő hajó is szolgálatban áll a Dunán, amelyek párban végzik a feladatukat.
Egyedül a kapitány kiváltsága a dupla, széles ágy és a valamivel tágasabb, élhetőbb méretű kabin. Igaz, emeletes ágy ebben is van. A folyosókról még két wc és két zuhanyzó is nyílik, illetve van egy használaton kívüli lakótér is, amelyben átható gázolajszag terjeng a hátsó üzemanyagtartály hibája miatt. Még szétnézek a fedélzeten, ahol az óriási csörlők, reflektorok néznek még ki izgalmasan. De lassan indulás, irány vissza a gépek mellé. A kilátást eltakarja a Széchenyihez kötött Neptun, ami szintén felújításra jön Budapestre Miért kell jeget törni? A tengerrel ellentétben a folyókon nem azért kell összezúzni a feltorlódott jeget, hogy a hajóforgalom télen is zavartalan legyen, hiszen jégzajlásnál általában meg is tiltják a hajózást. Inkább azért, mert a zajló jég megrongálhatja a különféle vízben álló műtárgyakat, kikötött hajókat, hidak pillérjeit, kikötői eszközöket, zsilipeket. Nemcsak a jégtörés, hanem a bóják karbantartása, cseréje, kihelyezése is a vízügyesek feladata Meg persze a feltorlódó jég miatt kialakuló jégdugók a jeges ár veszélyét is magukban hordozzák.
Jégtörésnél nem az a cél, hogy minden jégfelületet apróra zúzzanak, hanem az, hogy a folyó folyása zavartalan maradjon, a jégtáblák ne álljanak össze óriási darabokba, amik aztán elállják a víz útját. Ezért általában csak egy aránylag keskeny csatornát törnek a biztonsági okokból mindig párban dolgozó jégtörők. Hajót vezetni nem is olyan laza dolog, folyton figyelni kell és jó előre gondolkodni Hogy működik egy jégtörő? A gyerekkoromban kialakított sajátos elmélet szerint a jégtörő két darab, hosszú karra szerelt óriási téglával töri jeget. Persze a valóságban teljesen másként történik minden, a Széchenyi leginkább borzalmas, 418 tonnás tömegével és a szokásos 6 mm helyett 20 mm vastag acéllemezből készült, kanál alakú hajóorrával, illetve az orron végigfutó, hosszanti megerősített acélgerinccel zúzza össze a jeget. De nemcsak az orrpáncélja erősebb a szokásosnál, a hajó vázát alkotó bordákból is több került a Széchényibe, mint amennyi a mezei hajókban található. Persze ez mit sem érne, ha nem társulna mellé elképesztő tolóerő is, amit a két darab, egyenként 1000 lóerős főgép szolgáltat.
A Széchenyi délután egy órakor csatlakozott a párjához Baján, holnap foglalják el a helyüket a szerb-horvát határszakaszon, ahol a jégzajlás komolyabb jégtorlódáshoz vezetett. Fotó: Barakonyi Szabolcs A Dunán működő jégtörő hajók ugyanis nem sík jégpáncélt, hanem torlaszokat törnek. A folyón utoljára 1987-ben alakult ki összefüggő jégpáncél, a jeget pedig utoljára 1956-ban kellett robbantással fellazítani. Láng István, az Országos Műszaki Irányító Törzs vezetője elmondja, hogy manapság csak ritkán tudnak kialakulni nagy, összefüggő jégrétegek. Régebben a középzátonyok mentén tudott megtelepedni az egyre vastagodó jég, de a folyószabályozások óta már ez sem jelent problémát. Arra a kérdésre, hogy a Dunán milyen hőmérséklet mellett alakulhatna ki összefüggő jégpáncél, Láng elmondja, hogy erre csak akkor kerülne sor, ha a hőösszeg – vagyis az egymást követő napok hőmérsékletének összege – elérné a mínusz százötven fokot. Ehhez azonban több mint egy hétig mínusz húsz fok alatt kéne maradnia a hőmérsékletnek, viszont a jégtörő hajók ilyenkor is meg tudnák akadályozni az összefüggő jégpáncél kialakulását.
Bizsergető érzés, ahogy elkezd kluttyogni a teherautónyi dízelmotor és közben gond nélkül meg lehet számolni az ütemeket. A tekerős telefon sajnos nem működik, csak gyönyörködtet Mit csinál még egy jégtörő? Mivel a jégtörésnek elég rövid a szezonja, általában már tervezőasztalon gondolnak arra, hogy másra is lehessen használni majd az elkészült hajót. A Széchenyi például a vontatáshoz is ért, nemcsak a jégtáblák aprításához. Az alkata, ereje megvan hozzá. Mégis a jégtörés a fő profilja az itthon a gönyűi kikötőben állomásozó, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatósághoz tartozó Széchenyinek. Ha itthon nincs rá égető szükség, akkor külföldön dolgozik, például Szerbiában. 2017 telén is ott törte a jégtorlaszokat, az alábbi videót is ott készült. Miért Szerbiában törünk jeget? Először is azért, mert közös érdek a jégtörés és a szerbeknek nincs meg ehhez a megfelelő eszközparkjuk. Ha nem folyik le a Duna vize, akkor abból előbb utóbb nálunk is nagy baj lehet. Másodszor is azért, mert fizetnek érte, és ha itthon éppen nincs szükség ekkora hajóra, akkor butaság volna nem élni a lehetőséggel.
A jégtáblák torlódása azonban így is problémát jelenthet. Az egymásra csúszó jégrétegek ugyanis összefagynak, ami vastag, nagy kiterjedésű jégtáblákat eredményez, ezeknek a torlódása pedig áradásveszélyt előidéző jégdugót képezhet. A jégtorlaszok jelentette veszély a zajlás ideje alatt folyamatosan fennáll, így a Széchenyi és társai nem ütemterv szerint dolgoznak: amíg a torlasz kialakulásának kockázata fenyeget, addig a hajók rendszeresen szolgálatot fognak teljesíteni. A legnagyobb magyar A 10-15 centiméter vastag jégtáblák 60-80 százalékos zajlása nem szokatlan, csupán a februári időpont miatt tűnhet annak – az ehhez hasonló jelenségekre inkább december-január táján szokott sor kerülni. A Széchenyi azonban akadálymenetesen halad a jégzajlás közepette is: az ikerdöngölők jégkockává aprítják a zajló táblákat. A hajótestben elhelyezett két nehéz súly nagy frekvenciájú rezgéssel sokszorozza meg a hajó súlyát, amely ennek hatására jóval hatékonyabban képes törni a jeget. A döngölő bekapcsolása után képtelenség megmaradni a fedélzeten.
A gőz turbógenerátorokat hoz mozgásba s az ily módon előállított áram nagyteljesítményű villanymotorokon keresztül forgatja a hajócsavarokat. A kapitány automatikus berendezéssel irányíthatja a hajót, adhatja meg a szükséges sebességet és a fordulatokat. Ily módon lényegesen növekszik a jégtörő mozgékonysága bonyolult jégviszonyok között. Népszava 1957 december 7.
30 cm vastag síkjégben 3-4 km/h sebességgel képes haladni, akár napi 30 km-t tud törni. Fenékig összetorlódott jég, ún. jégtorlaszok bontására, jégrombolásra alkalmas.
Magyarul a hűtésre nagyon oda kell figyelni. Minden hengerhez tartozik egy hőmérő Olajszagú, férfiak által belakott munkahelyen elengedhetetlen a cicis naptár De ez még nem minden, a hajó jég elleni csodafegyvere az ikerdöngölő névre keresztelt 25 tonnás szerkezet, ami egy hatalmas dízelmotorból, egy masszív tengelyből, illetve a jégtörő elejében és végében elrejtett soktonnás, excentrikus lendkerekekből áll. Ezek munka közben ellentétes fázisban rántják meg a hajó két végét, amitől az riszálva, keszegelve halad előre. Vagy hátra. Így még eredményesebben törheti a jeget. Valahogy úgy, mint ahogy ezen a videón is látszik: forrás: A hajó mozgatásáról a két darab, soros hathengeres, egyenként 19 tonnát nyomó, a néhai NDK nehézgépiparát dicsérő SKL turbódízel motor gondoskodik, amit a magdeburgi üzemben készítettek 1988-ban. Ketten együtt 462 ezer köbcentisek – nagyjából felmosóvödörnyi dugattyúkkal – és 2000 lóerős teljesítményt adnak le, 428-as percenkénti fordulaton. Mezei gázolajjal működnek, és normál üzemben egyenként 100 litert fogyasztanak.
Kapcsolódó A legnagyobb jeges áradást 1956 tavaszán szenvedte el az ország. Az év januárjában -25°C-os rendkívüli hideget is mértek, a Duna Dunaföldvártól lefelé több száz kilométer hosszban teljes szélességben befagyott, helyenként pedig 11 m vastag, megbonthatatlan jégtorlaszok képződtek. Március 7-én hiába kezdték bombázni Érsekcsanádnál a jeget, pár nap múlva Baján átszakadt a gát, elöntve a város egy részét és alatta több ezer hektárnyi területet. Az 1956. évi pusztító jeges árvizet követően született a döntés arról, hogy a jégrombolás hatékonyságának növelése érdekében jégtörő hajókat kell alkalmazni. Jégtörőhajók állomásoznak Baján, fotó © A flotta kiépítése 1959-1988 között zajlott, így az utolsóként elkészült hajó építésekor az elsők már csaknem 30 évesek voltak. A hajók többsége a Balatonfüredi hajógyárban, egy az Óbudai hajógyárban, egy a Tiszalöki Hajójavító üzemben, 3 hajó pedig Arhangelszkben készült. A külföldi és hazai tapasztalatok alapján a Balatonfüredi Hajógyárban épült "Jégtörő I" hajó alakja, manőverezési készsége és szerkezeti felépítése lehetővé tette, hogy ráfutásos módszerrel törje a jeget, vagyis maximális sebességgel ráfusson a jégre és a súlyával összeroppantsa.