Az előbbi kérdésekkel gyakran találkozom, pedig a ránk váró munkafolyamatban talán ez az egyik legkönnyebb és leggyorsabban haladó lépés az alapozás. Az alapozás a festést előzi meg. Az alapozást a sarkoknál és a széleknél ecsettel, nagyobb felületeknél hengerrel vigyük fel. A mélyalapozót hagyjuk teljesen beszívódni a pórusokba, száradás után a falnak mattnak kell lennie. Kenéskor ne hagyjuk megfolyni, mert ennek később a festéskor nyoma maradhat. Egyenletesen oszlassuk el a szinte átlátszó anyagot a felületünkön. Az alapozás leggyakoribb hibája abból fakadhat, hogy túl töményen vagy túlságosan felhígítva dolgozunk vele, ezért minden esetben tartsuk be a gyártó utasításait. Létezik olyan alapozó, amelyet 50%-ban, de létezik olyan is, amelyet 100%-ban lehet hígítani, az arány nem mindegy, ezért legyünk körültekintőek. Alapvetően a tanulság az, hogy alapozni muszáj, hogy miért? • Mert a festés így lesz tökéletes, mert nem az alapfelület anyagától függ a siker, hanem az egyenletes eloszlástól.
:-) Apropó ecset: érdemes betárazni több méretet, és nem árt, ha van egy-két kerek-, szivacs- és hátterező ecsetünk is. Mindegyik a maga módján viszi fel a festéket, érdemes ezekkel variálva dolgozni. Ha két színt szeretnénk összemosni, akkor ecsetünkre mindkettőből felvéve tudjuk ezt megtenni. Vagy: az úgynevezett "szárazecset" technikával dolgozunk. Ez azt jelenti, hogy éppen hogy egy kevés festéket teszünk az ecsetre (kerek ecsetre), majd papírtörlőn annak is a nagyját lekenjük, és így a majdhogynem száraz ecsettel finoman dolgozzuk el a festéket a felületen. Ezzel például kiválóan eltüntethetjük a dekupázsolt papír és a tárgy közti különbséget, és egybemoshatjuk a kettőt, átmenetet képezve. Szintén gyakran használatos a "maszatolás". Ekkor is, elfelejtve a szigorú kontúrokat, a munkadarabnak megfelelően felvisszük / visszaszedjük, pacsmagoljuk a festéket tetszés szerint. De ha kontúrokat szeretnénk, akkor pl. a mintába belefestve kiemelhetjük annak vonalait, árnyalhatunk.
Kezdjük az alapozással. Alapozó festék, alapozó paszta Ha nem nedvszívó felületet szeretnénk festeni (pl. fémet, műanyagot), mindenképpen használjunk alapozót, ez fogja ugyanis a festékréteg tapadását biztosítani. Más alapanyagnál (fa, polisztirol) is érdemes használni, mert a porózus felület így ezt fogja "beszívni", és a következő réteg festék már nem az alapanyagba kerül, hanem a felületre. Így – alapozás után- akár egy réteg is elég lehet a felület festésére, és szépen be fogja fedni. Az alapozó paszta pedig az esetleges egyenetlenségeket segít korrigálni. Használata után egy kis csiszolással szép, egyenletes felületet kapunk. Tapadóhíd: Vízbázisú alapozó a nehezen festhető, nem porózus felületekhez úgy, mint üveg, laminált bútorlap, mázas kerámia, csempe, rozsdás fém stb. Fém felületeknél megakadályozza a rozsda kialakulását és terjedését. Fessünk, fessünk - na de melyik festék is kellhet most nekem? AKRILFESTÉK (matt, fényes, metál, gyöngyház verziók): Vízbázisú, de száradás után már nem oldható (szemben a temperával, ami viszont kimosható).
Krémes, lágy állaga miatt nagyon könnyű vele dolgozni, és a sötétebb színeknél elég lehet akár egy réteg is. És persze nem csak bútorra lehet használni, bármilyen kisebb dísztárgy megfestésére alkalmas. És ha már bútorfestés, ide való a zománcfesték társaság is... Vízvázisúak ők is, gyönyörűen, csíkmentesen terülnek és szép fényes felületet biztosítanak. Arra kell ügyelni, hogy sokkal lassabban száradnak a többi festékfajtánál, tehát ezt bele kell kalkulálni a felhasználásukba. Antikoló festék: Kopottas, antik hatást lehet elérni a használatával. A színek keverhetőek, és persze egymással passzolnak. Egy színt felfestünk, hagyjuk megszáradni, majd jöhet a másik kiválasztott. Utána azonnal rácsöpögtetjük a festékeltávolítót a kívánt helyekre (sarokra, ívekre, ahol valójában is meg tud kopni pl. egy doboz), és egy puha ronggyal áttöröljük. Így kaphatunk egy kopottas, itt/ ott átmenetes színkompozíciót a tárgyon, ami régies, kopottas hatást fog kelteni. Lazú r, lazúrgél: Fára alkalmazható anyagok, színezik és egyben védik is azt.
• Mert a fal nedvszívó képessége egyenletes lesz. • Mert a felhordandó festék nem foltosodik: a felület érdessége meghatározza a festés végső eredményét, fényességét. A leggyakrabban nem a festék minőségével van baj, hanem az alapozás hiányával. Hogy helyettem egy szakértői véleményt is halljatok, érdemes megnézni két kisfilmet, amelyben egy minőségügyi szakértő beszél az alapozókról és fontosságukról. Podmaniczki Attila Szobafestő-mázoló Online Tanácsadó Még több kreatív ötlet, hasznos tanács: Csináld magad közösség a Facebookon