Műtrágyák Ugyancsak mezőgazdasági műveléssel kerülnek a talajba a műtrágyák. Alkalmazott mennyiségük Európában a 80-as, 90-es években érte el a maximumot, azóta a kiszórt műtrágyák mennyisége jelentősen mérséklődött Magyarországon is. Káros hatásuk elsősorban a vízszennyezésben nyilvánul meg (lásd ott), mindamellett, hogy hosszú távú alkalmazása nem is indokolt. pétisó ( forrás:) A műtrágyák további hatásai a talajra egyértelműen károsak: egy-egy ion vagy vegyület nagy koncentrációban kerül be, elkeveredésük a talajjal gócos, növelik a talaj sókészletét, a növények számára nem szükséges anyagok is előfordulnak bennük, és megváltoztat(hat)ják az oldhatósági viszonyokat és a pH-t. 2011. 05. 31.
A mez�gazdas�g �s k�rnyezeti kapcsolatainak saj�toss�gai Az ipari termel�ssel ellent�tben a mez�gazdas�g nem volt mindig k�ros hat�ssal a k�rnyezet�re. A n�v�nytermeszt�s sor�n� � a betakar�tott n�v�nyi r�szek kiv�tel�vel � n�v�nyi r�szek visszaker�ltek a talajba. Az �llatok tr�gy�ja is n�v�nyi t�panyagk�nt ker�lt vissza a talajba. �gy a term�szetesn�l alacsonyabb szinten ugyan, de kialakulhatott egy kv�ziegyens�lyi �llapot. Ez az �vezredeken �t m�k�d� kevert gazdas�g, amelyben az n�v�nytermeszt�s� �s az �llatteny�szt�s egy�tt volt jelen, �s t�rben is egys�get alkotott, stabil �kol�giai rendszernek bizonyult (kult�r-�kosziszt�ma), amelyb�l nagyon kev�s szennyez�d�s ker�lt a k�rnyezetbe. Azonban a mez�gazdas�gi ter�letek egyre nagyobbak lettek, a term�szetes �l�vil�g rov�s�ra. A m�sik negat�v hat�st a talajer�zi� fokoz�d�sa okozta. A 20. sz�zadban l�trej�tt a szinte teljesen g�pes�tett mez�gazdas�g, megjelent az iparszer� n�v�nytermeszt�s. Gyors �temben elterjedt a vegyszerek haszn�lata: m�tr�gy�k, n�v�nyv�d� szerek.
Növénytermesztésen belül meg lehet említeni: az ökogazdálkodást, illetve az integrált és precíziós növénytermesztést. Az állattenyésztésen belül meg lehet említeni a környezetbarát állattartás tartástechnológiai elemeit. A biotermékek előállításakor alapkövetelmény, hogy az állattartó épület természetszerű anyagból készüljön, és az állatok természetes funkcióit ne zavarja. Lényeges az épületek természetes világítása, szellőztetése. Legyen mindig természetes táplálkozási lehetőség az állat számára. A takarmány csak akkor használható fel, ha nem tartalmaz tiltott összetevőket (növényvédőszer-maradványok). Kerülni kell minden olyan módszert, amely az állatot kényszerű takarmányfelvételre készteti. Tiltott mindennemű szintetikus takarmányadalék használata. Magyar Nikolett
A növénytermesztésben különböző munkafolyamatokat végzünk folyamatosan, ciklikusan; ilyen pl. : a talajművelés, a trágyázás, a vegyszeres gyomirtás, rovarirtás, gombaölőszeres kezelések, öntözés, stb. Mindeközben a talaj maga is változik, és e változások lehetnek ideiglenesek vagy tartósak, illetve kedvezőek vagy kedvezőtlenek. A műtrágyák hatására a talaj kémhatása megváltozhat: ilyen eset a talajsavanyodás. A növényvédő szerek a gyomnövények, rovarok, gombák elpusztítására alkalmas biológiai aktív hatóanyagokat tartalmaznak, amelyek azonban hibás vagy túlzott alkalmazásuk esetén a hasznos szervezeteket is károsíthatják, egyes kártevők elszaporodásához, mutálódásához vezethetnek, rezisztenciát alakíthatnak ki, illetve környezetszennyező anyaggá válhatnak. Különösen azok a szerek veszélyesek, amelyeknek lebomlása lassú, hatásuk hosszantartó. Az öntözés egy szükséges rossz, melynek környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatása a másodlagos szikesedésben vagy az elmocsarasodásban nyilvánulhat meg.
A l�gk�r amm�niatartalm�nak n�veked�s�hez 80%-kal j�rul hozz� az �llatteny�szt�s. Az elmaradott gazdas�g� orsz�gokban azonban a nom�d vagy f�lnom�d �llattart�s sor�n a ter�letek t�llegeltet�se okoz gondot, mely az elsivatagosod�s egyik f� t�nyez�je.
Legalábbis a többség. A mezőgazdasági művelés és az erdőgazdálkodás terjeszkedése eredményeképpen egyre kisebb területre szorulnak vissza a természetes erdők, nádasok, mocsarak, lápok és a különböző típusú rétek. Ezzel együtt veszélybe kerülnek a természetes növénytársulások, csökken a vadon élő állatok és állatfajok száma, a természetes társulások fajgazdagsága. A növénytermesztés a peszticidek felhasználásával káros lehet az élővilágra, mivel a peszticidek bevezetésével irtja, gyéríti a termesztés során számára káros, nem kívánatos élővilágot. Mezőgazdasági termesztési módok a múltban Parlagos – legelő-erdő-váltó rendszer – a Honfoglalás előtti ezer évben. A földterület 10-20%-át művelik kezdetleges eszközökkel 4-6 évig. A természet még sértetlen. 50-60 év a pihentetési idő mely alatt helyreáll az eredeti ökoszisztéma. Ugaros földművelési rendszer – a Honfoglalástól a VII-XI. századig. Kialakulnak a települések, melyek környékén zöldséget-gyümölcsöt termesztenek, ezzel egy időben kialakulnak a művelési ágak: állandósul a szántóföldi művelés, rövidül a pihentetés, a regenerálódási idő; a terület 50-80%-át művelik; főleg gabonát termesztenek, a többit 1-2 évig pihentetik, (ugaroltatják) célja: gyomirtás, talajszerkezet helyreállítása, tápanyag-feltáródás; az állatokat még szabadon, a szántónak nem alkalmas réteken-legelőkön tartják.
Tápanyaggazdálkodás Sárdi Katalin (2011) Debreceni Egyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Pannon Egyetem Chapter 10. A tápanyag-gazdálkodás környezetvédelmi összefüggései Chapter 10. A tápanyag-gazdálkodás környezetvédelmi összefüggései Az intenzív, iparszerű gazdálkodás környezeti kockázata jelentős. A növénytermesztésből és az állattartásból származó lehetséges környezeti hatások egy része hasonló, ezek a termőtalajokat és az élővizeket veszélyeztethetik. Növénytermesztés talajok tápanyag-terhelése élővizek tápanyag-terhelése Állattartás talajok tápanyag-terhelése élővizek tápanyag-terhelése egészségügyi kockázatok pl. fertőzésveszély A műtrágyahasználat lehetséges környezeti hatásai A helytelen műtrágyázás hatásainak 6 fő környezetkárosítást okozó folyamata Növénytáplálkozási zavarok oka: a kiegyensúlyozatlan műtrágyázás, túltrágyázás vagy egyoldalú trágyázás (pl. N) Termésminőség romlás oka: a kiegyensúlyozatlan műtrágyázás, túltrágyázás vagy egyoldalú trágyázás (pl. N) A növények betegségekkel, kórokozókkal szembeni ellenállóképességének csökkenésének oka: a szövetek fellazulása – pl.
A műtrágyázással kapcsolatos egyes negatív előítéletek kialakulásához a helytelen, szakszerűtlen műtrágya felhasználás helyenként tapasztalható következményei vezettek, illetve több környezeti probléma okaként is indokolatlanul ezt jelölték meg. Így pl. valótlanul általánosítva gyakran a műtrágyázást tartják egyesek a talajok elsavanyodásának és a felszín alatti vizek elnitrátosodásának okaként számon. Ilyen problémákat, csak a műtrágyák helytelen alkalmazásával tudunk előidézni. Szakszerű műtrágya használattal azonban talajaink egyes hibáit javítani is tudjuk amellett, hogy a termésmennyiséget és minőséget egyaránt növelhetjük, javíthatjuk. A műtrágyák között kétségtelenül vannak olyanok, amelyek a talaj pH-ját savas irányba tolják el, de vannak olyanok is, amelyek lúgosítanak, illetve semleges hatásúak. A mûtrágyák talaj pH-t módosító hatásának mechanizmusa összetett. Oldódásuk során közvetlenül befolyásolhatják a talajoldat pH-ját (közvetlen, vagy kémiai savanyúság), de egyes esetekben jelentősebben érvényesülnek az úgynevezett közvetett savasság különböző változatai: a fiziológiai savasság, ami a növények szelektív ionfelvételének az eredménye, az átalakulási savasság, ami a mûtrágyák mikrobiális átalakulásának (elsősorban a nitrifikációnak) a következménye az adszorbciós savasság, ami a talaj adszorbeáló képességének az eredménye, éa a kilúgzási savasság, ami a műtrágya és a talajalkotók reakciója során létrejött sók oldékonyságának a következménye.
A nitrátérzékeny területeken mezőgazdasági tevékenységet folytatóknak a jó mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó - rendeletben rögzített - előírásokat be kell tartani, a nem ilyen besorolású területen gazdálkodóknak az előírások alkalmazása ajánlott. A gyakorlatban alkalmazott nitrogén műtrágya dózisok jelentős mélységi nitrát akkumulációt nem okoznak. Kísérleti eredmények alapján megállapítható, hogy csupán az évről-évre következetesen kiszórt hektáronkénti több száz kilogrammos N hatóanyagok kijuttatása eredményezhet akkora mértékű nitrát felhalmozódást és kimosódást, ami már a talajvizek minőségét is veszélyezteti. A műtrágyák szakszerű használatával, tehát elkerülhetjük, hogy azokkal környezetünket, természeti kincseinket veszélyeztessük. A talajból a növények által kivont tápanyagok harmónikus, talajtulajdonságokat maximálisan figyelembe vevõ visszapótlásával elérhetjük, hogy talajaink kondícióját megõrizzük, esetleg javítsuk, ezen keresztül a talajélet számára kedvezõ körülményeket teremtve a termelés biztonságát hosszú távon fenntartsuk.