A visszaesés a koronavírus-járvány munkaerőpiacra gyakorolt hatását tükrözi. A bevándorlók foglalkoztatási rátája Csehországban volt a legjobb, ahol a mutató 82, 5 százalékon állt, míg a legkisebb arány Belgiumban figyelhető meg, ahol a mutató 52, 3 százalékon áll. Négy tagállam kivételével 2019 és 2020 között mindenhol csökkent az EU-n kívüli születésű bevándorlók foglalkoztatási rátája. Az EU-n belül született, de más tagállamban munkát vállalók esetében Máltán volt a legmagasabb a foglalkoztatási ráta 89, 8 százalékkal, míg Görögországban volt a legalacsonyabb 56, 7 százalékkal. Az adatok 25 EU-s országra érhetőek el és ezek közül 12 országban csökkent és 13-ban pedig nőtt ennek a csoportnak a foglalkoztatási rátája 2019 és 2020 között. Az őshonos népesség foglalkoztatási rátája Svédországban volt a legmagasabb – 85, 3 százalék –, míg Görögországban volt a legalacsonyabb 61, 8 százalékkal, viszont ebben a csoportban már 23 tagállamban csökkent és csak kettőben nőtt 2019 és 2020 között a foglalkoztatási ráta.
Előfordult azonban, hogy az Online Számla rendszer "kézi rögzítő felületén" nem a kiállított számlák adataival egyezően történt meg az adatbevitel. A számlák sorszámában, keltében, összegében, a teljesítés időpontjában, de még a vevők adószámában is előfordultak a kiállított számlák adataitól eltérő adatrögzítések. Fontos hangsúlyozni, hogy a "kézi rögzítő felület" a kibocsátott számlák adatainak pontos rögzítésére szolgál, az nem használható a kibocsátott számlák adataiban észlelt hibák közvetlen javítására. Javaslat: Az adatszolgáltatásuk kontrollálására használják az Online Számla rendszer lekérdezési lehetőségét! Az online számlaadat-szolgáltatással kapcsolatosan a NAV szervere azonnali visszajelzést ad, amiről az Online Számla rendszer folyamatosan hibanaplót vezet, így a Szolgáltatások → Használati statisztika elérési útvonalon megismerhetik az adatszolgáltatásukkal kapcsolatos visszajelzéseket. A Használati statisztika elérhetőségéről, legfőbb információiról, különösen azok hasznosíthatóságáról egy kisfilm is tájékoztat, amely a weboldalnak A rendszerről elnevezésű főmenüjében közvetlenül elérhető.
Magyarország a foglalkoztatási ráta tekintetében a középmezőny élén áll, megelőzve többek között Franciaországot, Lengyelországot és Szlovákiát is. Hazánkban – akárcsak a legtöbb vizsgált országban – a más EU országból érkezők foglalkoztatási rátája a legmagasabb. Ez azt jelezheti, hogy a hasonló kultúrkörből érkező munkavállalók sok esetben tényleges munkavállalási céllal érkeznek. Őket követi szorosan az őshonos lakosság, majd általában a sor végén áll az unión kívülről érkező bevándorlók foglalkoztatási mutatója. Az EU-n kívülről érkezők foglalkoztatási rátája minden esetben a legalacsonyabb, amely azt mutatja, hogy ezeket az embereket nem tudták beilleszteni a belföldi munkaerőpiacra az országok. Az egyik legrosszabbul teljesítő ország Belgium és Svédország. Azokban az országokban, ahol magas a különbség az egyes csoportok foglalkoztatási rátái között, az otthon születetteknek kell eltartaniuk a bevándorlókat. Magyarország az adatok alapján Svédországnál és Belgiumnál is sokkal jobb munkát végez: jobban válogatja meg, hogy kik jöhetnek be az országba, mint a legtöbb európai ország, elérve azt, hogy hazánkban minden csoport hasonlóan magas arányban dolgozzon, megőrizve a munkaalapú társadalmi modellt a külföldi dolgozókkal közösen.
Nem csupán csökkent 2020-ban a foglalkoztatási ráta az EU-ban, de az uniós munkaerőpiacon az unión kívülről érkező bevándorlók is egyre nagyobb kihívást jelentenek. 2020-ban a 20-64 éves korosztály foglalkoztatási rátája az EU-n kívül születettek körében 61, 9 százalék volt, míg az EU-n belüli munkavállalók és az őshonos állampolgárok esetében már 73, 5 százalék – közölte az Eurostat. A 2010 és 2020 közötti időszakban a bevándorlók esetében szisztematikusan alacsonyabb volt a foglalkoztatási ráta, mint az Európai Unió területén születettek körében és a különbség 2017-ig folyamatosan nőtt. 2020-ig a szakadék aztán csökkenni kezdett. A bevándorlók európai foglalkoztatási rátája 11, 6 százalékponttal alacsonyabb volt, mint az EU-n belüli állampolgároké. 2019-hez képest 2020-ban a bevándorlók foglalkoztatási rátája 2, 5 százalékponttal volt alacsonyabb, míg az EU-n belüli munkavállalók körében 1, 8 százalékponttal volt alacsonyabb a mutató, az őshonosok esetében pedig csak 0, 4 százalékponttal maradt el a 2019-es szinttől a foglalkoztatási ráta.
Mivel, mikor, hogyan? Féregtelenítés gyakori kérdések | Kedvenc Állategészségügyi Központ Családom és én megfertõzõdhetek a kutyák férgeivel? Bizonyos férgek képesek a parazitás fertõzéseket állatról emberre átvinni. Az állatról emberre terjedõ betegségeket zoonózisoknak nevezzük. Mennyi idő alatt hat a spot on? És a féreghajtó? A kutyák orsóférge, a Toxocara canis a legismertebb zoonotikus féregfaj. Az ember fertõzése orsóféreg petéket tartalmazó homok- föld, mosatlan gyümölcs, zöldség felvételével történhet. A kisgyermekek vannak a legnagyobb veszélynek kitéve, mert õk gyakran megfeledkeznek a higiénés rendszabályok betartásáról. Az orsóféreg lárvák a bélbõl kikerülve vándorolnak az emberi szervezetben. Féregtelenítési kisokos macska gazdiknak Elérhetik például a szemet is, és állandó látászavarokat okozhatnak. Mennyi ideig tart a tabletta hatása? A féregtelenítõ készítmények nem maradnak meg a testben és nem fejtenek ki tartós hatást a férgek ellen. Ezért fontos az állatokat óvni a féregfertõzés veszélyeitõl, és alkalmazni a stratégiai féregtelenítést egy olyan hatékony termékkel, mint a például Drontal termékcsalád.
Az unión kívüli munkavállalók foglalkoztatásában hazánk az uniós vezetők közé tartozik. A Makronómnak nyilatkozó Melhem Saad, a Pizza King tulajdonosa korábban elmondta, hogy az arab világból a tömeges bevándorlási hullámban nem azok jöttek, akik a munkapiacon értékes emberek és így az étteremlánc nem is tudta foglalkoztatni őket a nem megfelelő munkamorál, képzettség és a bűnözési problémák miatt.