Az elévülés kezdő időpontját pedig az élettársi életközösség megszűnésének az időpontjától kell számítani. Az élettársak lakáshasználatával és egyéb kérdésekkel kapcsolatban további információt ide kattintva talál.
A vagyonmegosztás tárgyában érvényesen létrejött szerződéstől utóbb a peres felek sem térhetnek el egyoldalúan. A szerződésben meghatározottakra tekintettel nincs jelentősége annak, hogy melyik fél mennyivel járult hozzá az építkezéshez.
A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. A szerződésben az élettársak bármilyen olyan vagyonjogi rendelkezést kiköthetnek, amely – szerződés vagy a Polgári törvénykönyv alapján – a házastársak között érvényesülhet. A szerződés harmadik személyekkel szemben akkor hatályos, ha a szerződést az élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásába bevezették, vagy ha az élettársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett. Az Élettársak közötti milyen törvényes vagyonjogi rendsze r áll fent? Ha élettársi vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők. Az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Nem számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely házastársak esetén különvagyonnak minősül. Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában, elsősorban természetben illeti meg részesedés.
Amennyiben nem bejegyzett élettársi kapcsolatról van szó, úgy az élettársak egymás közötti viszonyaira - amennyiben a közös életvitel és a gazdasági közösség megvalósul - a Polgári Törvénykönyv polgári jogi társaságra vonatkozó szabályai alkalmazandóak. Eszerint az élettársi viszony fennállása alatt szerzett vagyontárgyak közös tulajdonba kerülnek. Ez esetben az élettársi kapcsolat megszűnésekor bíróságtól kell kérni a közös tulajdon megszüntetését, ahol az egyes feleknek bizonyítania kell az élettársi viszony alatti vagyoni hozzájárulásuk arányait, ennek tükrében osztja meg a bíróság a közös vagyont a felek között. Üdvözlettel: PROKATOR-NET Kft. csapata
IV. A házastársi közös vagyon megosztása A törvény szerint a vagyonközösség megszűnése esetén bármelyik házastárs igényelheti a közös vagyon megosztását. A vagyonmegosztás kétféle módon lehetséges: bíróság által, vagy a felek által kötött szerződés formájában. Fontos, hogy ez a szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. A házastársi közös vagyon bíróság általi megosztására sor kerülhet mind az életközösség fennállása alatt, mind annak megszakadása után. Ha a házastársak között nem jött létre ilyen szerződés, vagy az nem terjed ki a vagyonközösség megszűnéséhez kapcsolódó valamennyi igényre, a házastársi közös vagyon megosztását és a rendezetlenül maradt igények elbírálását a bíróságtól kérheti bármelyik házastárs. Ebben az esetben: § az arányosság és a méltányosság elvét kell alkalmazni a vagyonmegosztás során, a vagyontárgyakat elsősorban annak kell megítélni, aki foglalkozás körében használja; § a közös vagyonból a házastársat megillető hányadot a vagyonközösség megszűnésekor fennállt állapot és érték szerint kell megállapítani; § a közös vagyonba tartozó vagyontárgyak esetén a bíróság a házastársak egyező nyilatkozatát veszi figyelembe.